Majd megment valaki: ÉN-ERŐ harcosod

„Csodás vagyok. „

Önbizalom egy gondolattal kezdődik. Ez bizony nagy erő.

Arra gondoltam, hogy ezt mindenkinek meg kellene erősíteni magában – legalább időnként. Persze a naponta sem túl sűrű

Amikor valami rossz történik velünk, és azt gondoljuk, hogy azért, mert rosszak voltunk- NINCS IGAZUNK.

Többnyire nincs igazunk és nincs igazuk azoknak, akik ezt belénk injektálják. Ugyanis a vallás, az ezotéria, a társadalom szereti az áldozatot tovább büntetni, vagyis a földön fekvőbe belerúgni, a szívét kitáróba tőrt szúrni.

(Komolyan, erre olvastam egy tanmesét most, és felháborított már a gondolat, hogy mennyi helyen előjön ez világunkban.)

Ha sokáig aludtam, és lekésem a buszt, abban van némi saram… de nagyon sokszor az összefüggés nem egyértelmű. Így ahelyett, hogy erőltetve keresnénk az összefüggést, megerősítenénk magunkat a hibásságban, mi lenne ha azt mondanánk – ez most így történt.

Ha volt oka, majd egyszer rájövök a nélkül, hogy

  • gondolkoznék rajta,
  • más az orrom alá dörgölné
  • a vallás földbe döngölne, mert eleve rossz vagy-ok
  • ezospiri jön a karmával
  • szüleim-szüleid ezt mondanák
  • irigy vagy szeretet nélküli ismerősök mutogatnának rád-rám

Mindenért az egyén hibás – na neeee!

Kingológia a mindennapok öröméért

De azért, mert ezen helyekről ez ömlik ránk, attól még nem igaz, hogy mindenért az egyén hibás. (Hozzáteszem, hogy spirituális szinten van olyan mélység-magasság, ahol ezt tartják, de erre felelősségteljes ember nem hivatkozik más felé, egyszerűen egy idő után megéli ezt saját életére visszatekintve.)

Ami az igazság, az csak ennyi: most jelenleg ilyen állapotban vagy-vagyok.

Mi segít ebben? – az írásom apropója, hogy hallgatok a Sorsfordító Fesztiválon egy remek előadást arról, hogy mi segít engem. Ő ÉNERŐ-nek hívja. Én talán egy belső mosolynak, vagy egy belső erőnek.

Kattints a Sorsfordító Őszi Fesztiválra! Salamon Laura előadása fergeteges!

Na de mit tegyek, ha most vacak?

Amikor valami rossz történésben vagy, tedd inkább ezt, vagy valamelyiket – én is így húzom ki magam a mocsárból (ezt nem az előadásból tanultam, ezek a saját eszközeim)

  1. ha szükséges, kisírom magam- tedd ezt, magad előtt ne legyen szégyen
  2. simogasd meg magad, a karod, vállad, és mondd: tudom hogy rossz, keresünk valamit, hogy enyhítsük
  3. adj is magadnak valamit, ami jó, tea, finomság, fájdalomra fájdalomcsillapító igen, a csoki is ide tartozik, de lehet azért nem cukrosat is)
  4. és aztán ha kicsit is jobb lett a kedved, közérzeted, tegyél valamit, amitől hosszú távon is jobb lesz – munka, mosolygás, fizikai tevékenység, valami, amitől jobb szokott lenni
  5. esetleg kérj segítséget szerető családtagtól, baráttól, coachtól – hahó, ez tényleg fontos hosszú távú.

A lényeg mindebből:

Csodálatos vagy! Simogasd meg magad, és hidd el magadnak!
Hiszen te vagy a saját magad támogató társa egy életen keresztül.

Kingológia